Kerekítettem ide egy hosszú bejegyzést, de heteken át képtelen voltam befejezni.
A lényeg két mondatban: Ebben az országban - és nem érdekel, hogy máshol hogyan működik, itt kéne rendbe tenni a dolgokat - a zembereket sötétben tartják, és szarral etetik, de ez nem baj, mert igazából ezt igénylik. Harsognak, bömbölnek a fény utáni vágytól, de belül feloldhatatlanul rettegnek tőle.
Ennyivel zárnám ezt a blogot. Én most jutottam el arra a következtetésre, hogy értelmetlen pár személynél többel megosztani a gondolataimat. Ezen túl csak arra fogok törekedni, hogy az általam víziónált következményektől megóvjam magam és számomra fontos embereket.
Pá, itt se voltam!
Gulyó
